Attila, a hunok vezére - Niue 2026 2 uncia antikolt ezüst pénzérme

Csak 500 példány!

Attila, a hunok legfőbb vezére és királya, az 5. század egyik leghatalmasabb és legrettegettebb uralkodója volt. Uralkodása alatt a Hun Birodalom a Közép-Európától a Fekete-tengerig, valamint a Dunától a Balti-tengerig terjedt.

A keresztény hagyományban a bűnök miatti isteni büntetés megtestesítőjeként vált ismertté, ezért nevezték el „Isten ostorának” (Flagellum Dei). Mind a Keletrómai, mind a Nyugati Birodalmat térdre kényszerítette, és hatalmas összegű hadisarcok megfizetésére kötelezte őket.

Időszámításunk szerint 451-ben Galliában vívta meg a híres catalaunumi csatát a Flavius Aëtius vezette római és vizigót koalíció ellen. 452-ben betört Itáliába, ahol több várost, köztük Aquileiát is lerombolta, és közvetlenül Rómát veszélyeztette. Róma kapui előtt I. Leó pápával tárgyalt, ami után Attila – a legenda szerint a pápa meggyőző ereje, valójában vélhetően a seregét tizedelő járvány miatt – visszafordult.

A kortárs bizánci diplomata, Priszkosz rétor leírása szerint Attila a vendégségekben fadényekből evett és rendkívül egyszerűen öltözködött, miközben alvezérei aranyban és ezüstben pompáztak. Időszámításunk szerint 453-ban, az ifjú Ildikóval kötött házasságának nászéjszakáján halt meg, valószínűleg súlyos orrvérzés vagy belső vérzés (orrvérzés miatti fulladás) következtében. A legenda szerint testét hármas koporsóba (arany, ezüst és vas) zárták, majd egy folyó elterelt medrébe temették, a sírásókat pedig megölték, hogy a helyszín örökre titokban maradjon.

Az 500 példányban kiadott, antikolt felületű, részlegesen aranyozott, színezüst érme díszdobozban, certifikáttal kapható.