Az Örmény Köztársaság egyharmad Magyarországnyi területen fekvő, ősi kultúrával rendelkező ország, a Kaukázusban kaput képez Kelet-Európa és Nyugat-Ázsia között, ennek megfelelően a történelem viharai erősen megtépázták. 1991-ig a Szovjetunió egyik („szövetségbe forrt, szabad”) tagköztársasága volt. 1993 végén vezették be a rubel helyett saját pénznemüket a dram-ot, melynek váltópénze a luma. A két elnevezést a görög drachma illetve lepta nevekből eredeztetik.
Az ország már a 4. században a kereszténység útjára tért, nem véletlen, hogy új érméjük az országhoz kapcsolódó bibliai motívummal készül.
Régi örmény – ma Törökországhoz tartozó – területen emelkedik a nemzeti szimbólumként tisztelt Ararát hegye, melynek magasabbik csúcsa 5137 méteres, és a fővárosból, Jerevánból is jól látható.
A Biblia szerint Noé bárkája itt ért földet az özönvíz után („Százötven nap elteltével a víz visszahúzódott, s a hetedik hónapban, a hónap 17. napján a bárka megállt az Ararát hegyén.” Teremtés könyve 8,4).
Képen: Az Ararát hegye Jerevánból nézve (fotó a Wikipédiáról)
