A "Britannia" nevet az ókori római hódítók adták a mai Anglia területén kialakított provinciájuknak (sokaknak ismert lehet a mai Skócia latin neve, a Caledonia is). Az első századtól a rómaiak egy pajzsos, sisakos, szigonyos istennő alakkal személyesítették meg ezt a területet, ő volt Britannia, aki Hadrianus császár pénzein is szerepelt. Az angolok a 17. század végén elevenítették fel azt a hagyományt, nagyon sokáig főleg kisebb névértékű réz pénzeken jelenítették meg az istennőt. Amikor 2008-ban új, modernebb tervezésű forgalmi pénzeket mutatott be a királyi pénzverde, kisebb országos vihart kavart, hogy egyiken sem látható Britannia alakja...
Megtisztelték viszont az istennőt a britek az 1987 óta vert arany befektetési érméjükkel, amelyet 2012-ig a Krugerrandhoz hasonlóan 22 karátos aranyból készítettek, 2013-ban tértek át a modernebb "négy kilences" finomságra. Tíz éven keresztül változatlan motívummal adták ki az érmét, amelyet 1997-ben terveztek át először, azóta néhány évente változtatnak rajta (ülő, álló, szembenéző, oldalra néző, oroszlánnal, és anélkül látható a nőalak).
Ezüstből először 1997-ben adtak ki Britannia érmét, egészen 2012-ig a 958/1000-es "britannia ezüst" finomságot használva, amelyet még a 17. században alakítottak ki a 925-ös "sterling ezüst" alternatívájaként. A 2 font névértékű, nagyon szép kivitelű ezüst érmék 2013-tól 999/1000 finomsággal készülnek, motívumuk változó. Darabszámuk jóval kisebb, mint a tipikus befektetési érméké, ezért a gyűjtők is odafigyelnek rájuk.
II. Erzsébet királynő 2022-ben bekövetkezett halálát követően 2023-ban kiadtak II. Erzsébet-fejes, és III. Károly-fejes érméket is, 2024-től már minden érmén Károly király profilja látható, a hagyomány szerint az előző uralkodóval ellentétes irányba (balra) nézve.
