A palládium a platina-csoport átmeneti fémei közé tartozik, többek között a ródiummal és irídiummal együtt. 1802-ben fedezte fel 
W.H. Wollaston brit vegyész, és az akkor frissen felfedezett Pallas aszteroidáról nevezte el.
Érc formában ritkán fordul elő a Földön, a készletek 80%-a két országban, Oroszországban és Dél-Afrikában koncentrálódik, kisebb mennyiséget rejt a Föld mélye Kanadában és az USA-ban. Évente 220 tonna körüli mennyiséget bányásznak, a kereslet viszont évi 300 tonna, a különbözetet újrahasznosítás fedezi.
Az éves igény felét gépjármű katalizátorok gyártásához használják fel, ezen kívül fontos szerepe van a fogászatban, ékszerek és orvosi eszközök előállításában. A jövőben egyre nagyobb jelentőségre tehet szert, mint a hidrogén üzemanyagcellák kulcsfontosságú alkotó eleme.
A befektetői és spekulációs kereslet igen erős a palládium iránt, már tőzsdei palládium-alap (ETF) is létezik. A palládium ISO devizakóddal is rendelkezik (XPD) , a fémek közül csak az arany (XAU), az ezüst (XAG) és a platina (XPT) kapott ilyet.
Az orosz kormány devizaszerzés céljából időnként a piacra juttat kisebb mennyiségeket a szocialista érában felhalmozott stratégiai készleteiből, amelynek mennyiségét – az éves bányászott mennyiséggel együtt – államtitokként kezelik. Az elemzők a következő évekre palládium hiánnyal számolnak, amit tovább ronthat az ukrajnai helyzet miatti embargó Oroszország ellen.
A palládiumot a kisbefektetők főleg lapkák és rudak formájában vásárolhatják meg, az érmék ritkák, főleg orosz (szovjet), kanadai és ausztrál kiadásokkal találkozhatunk.
Fotó a Wikipédiáról (jobbra fent):
"Palladium" by Jurii - http://images-of-elements.com/palladium.php. Licensed under CC BY 3.0 via Wikimedia Commons.
