1922-ben, a polgárháború idején a szovjet kormányzat új, aranyfedezetű, konvertibilis pénzt vezetett be a birodalmi rubel ellenében. Az új fizetőeszköz hazai felhasználásra papírpénzként forgott, a nemzetközi fizetésekre viszont igényes arany pénzérméket vertek. A számunkra furcsa Cservonyec név az orosz "tiszta arany" (червонное золото) kifejezésből ered, és az aranyfedezetre utal, amely egészen 1929-ig fennált. Meglepő módon az érmék még nem a szovjet címerrel és CCCP felirattal, hanem az únió orosz "tagköztársaságának" (РСФСР)
jelzésével készültek.
A huszas évek érméiből később nagyon sokat beolvasztottak aranyrudak készítéséhez, kevés maradt fenn, ezek igazi ritkaságok, vagy múzeumi kiállítási darabok.
A Szovjetúnió 1975 és 1982 között újra kiadta a 10 rubeles Cservonyec aranyakat az 1923-as érmével azonos mintázattal. Az érmék össztömege 8,6 gramm, 900-as finomságú aranyból készültek, értéküket igen jól őrző befektetési érmeként, és történelmi, gyűjteményi darabokként is igen keresettek.
