Noé bárkája 2013 1/2 uncia ezüst pénzérme

Örményország is belépett a befektetési ezüstérméket kiadó országok közé, és mindjárt nagyot dobbantottak: kevés érméből lehet ilyen sokféle méret közül válogatni.

Az Örmény Köztársaság egyharmad Magyarországnyi területen fekvő, ősi kultúrával rendelkező ország, a Kaukázusban kaput képez Kelet-Európa és Nyugat-Ázsia között, ennek megfelelően a történelem viharai erősen megtépázták. 1991-ig a Szovjetunió egyik („szövetségbe forrt, szabad”) tagköztársasága volt. 1993 végén vezették be a rubel helyett saját pénznemüket a dram-ot, melynek váltópénze a luma. A két elnevezést a görög drachma illetve lepta nevekből eredeztetik.   

Az ország már a 4. században a kereszténység útjára tért, nem véletlen, hogy új érméjük az országhoz kapcsolódó bibliai motívummal készül.

Régi örmény – ma Törökországhoz tartozó – területen emelkedik a nemzeti szimbólumként tisztelt Ararát hegye, melynek magasabbik csúcsa 5137 méteres, és a fővárosból, Jerevánból is jól látható. A Biblia szerint Noé bárkája itt ért földet az özönvíz után („Százötven nap elteltével a víz visszahúzódott, s a hetedik hónapban, a hónap 17. napján a bárka megállt az Ararát hegyén.” Teremtés könyve 8,4). Az érmék motívumai ehhez a legendához kapcsolódnak: a hátlapon a bárka, az Ararát hegye, a felkelő nap, és egy fehér galamb látható olajággal. Azt a pillanatot szimbolizálja, amikor az olajággal visszatérő galamb jelet hozott, hogy közel a szárazföld, vége az özönvíznek, és van remény a túlélésre – utalva ezzel a frissen felszabadult ország előtt álló jövőre is. Az előlapon szép címerük, a névérték, valamint a köztársaság neve szerepel angolul, és az V. század óta használt örmény írással.

Az érmék az egyik legmodernebb német pénzverdében készülnek, 999-es színezüstből, hétféle méretben ¼ unciától 5 kilogrammig, így minőségükben és értékállóságukban is biztosak lehetünk. Nem lennénk meglepve, ha rövidesen az arany változattal is találkoznánk.