A sok egzotikus panda, koala, kenguru mellett most egy olyan sorozatra akadtunk, amelyen saját erdeink vadon elő állatait is megcsodálhatjuk. A 2013 októberétől évente megjelenő, hat darabosra tervezett osztrák arany sorozat neve Vadaink nyomában (Unseren Wildtieren auf der Spur), és előre ismertek a kiadni kívánt érmék motívumai (a konkrét tervek persze még nem).
A 986-os finomságú, 16 gramm színaranyat tartalmazó, 100 Euro névértékű érmék tisztességes méretűek, átmérőjük 30 mm. A teljes sorozat így állt össze 2018 végére:
2013 – Szarvas (Rothirsch) megjelent 2013.10.30.
2014 – Vaddisznó (Wildschwein) megjelent 2014.10.29.
2015 – Fajdkakas (Auerhahn) megjelent 2015.10.29.
2016 – Róka (Fuchs) megjelent 2016.11.02.
2017 – Kőszáli kecske (Steinbock) megjelent 2017.10.18.
2018 – Vadkacsa (Stockente) megjelent 2018.10.03.
Nem befektetési érmékről, hanem tükörveretű, gyűjtői darabokról van szó, a 30.000-es darabszám elég nagy ahhoz, hogy néhány évig kaphatók legyenek, de elég kicsi a várható áremelkedéshez.
A 2013-as „Rothirsch” érmén az európai erdők talán legnemesebb vada szerepel, amely németül „vörös szarvas”, nálunk hivatalos nevén gímszarvas, köznyelven egyszerűen szarvas. Az érme értékoldalán bőgő szarvasbikát láthatunk, amely a párzási időszakban így riasztja el a konkurrens hímeket - ha ez nem vezet eredményre, összecsapnak az agancsokkal. Az érme hátoldalát a bika sikerének is tekinthetjük: az erdei jeleneten családja körében látható, a részletgazdag érmén növényzet, egy vidra és béka is helyet kapott.
A 2014-es érme előlapján egy tölgyesből hatalmas vadkan bukkan elő – ilyet jobb, ha csak érmén lát a békés kiránduló, aki puska 
nélkül járja az erdőt. Ennél csak a hátoldalon látható, aranyos kis vadmalacait védelmező anyakocába veszélyesebb belebotlani! Az előoldalon visszatér a Szarvas érmén is látható hullámos motívum, amely összekapcsolja a sorozat érméit.
A 2015-ös kiadást a siketfajdnak (Tetrao urogallus) szentelték. Ez a fácánfélék családjába tartozó nagytestű szárnyas Magyarországon már alig található, de Ausztria és Németország magasabban fekvő fenyveseiben elszórt populációkban még életteret talál. A "siket" nevet onnan kapta, hogy udvarláskor (dürgéskor) folytatott hangképzés során a hallójáratai elzáródnak, és e közben akár a háta mögé is settenkedhetünk (csak észre ne vegye, mert ilyenkor igen agresszív:). Az érme e látványos tevékenysége közben ábrázolja a fajdkakast, a másik oldalon összebújó párt láthatunk, szép erdei háttérrel.
A 2016-os, negyedik érmén a róka látható, amelyet némi joggal tart a néphit ravasznak. Ötletesen cseni el a baromfit, de szereti például a szőlőt is. Ugyan a kutya rokona, vadászati szokásai inkább a macskáéhoz hasonlítanak: ügyesen mászik, zsákmányát lassan, nagy koncentrációval közelíti meg, és akár 4 méterről is pontosan ráugrik. Az érme értélkoldalán hím róka feszít, a másik oldalon anyaróka kapott helyet két kicsinyével (na meg egy egérke, aki nagyon jól elbújt....)
A 2017-es, ötödik érme témája az alpesi kőszáli kecske (Steinbock). Az értékoldalon felnőtt kecskebak látható, a másikon egy nőstény gidájával. Ha jobban megnézzük, a hátuk mögött egy mormotát is észrevehetünk...
2018-ban érkeztünk el a sorozat utolsó, vadkacsát - vagy tőkés récét - ábrázoló érméjéhez. Az értékoldalon hím vadkacsa (gácsér) látható, a másikon egy család, két kicsinyével a nádasban.
A sorozathoz a verde remekművű, vadászos hangulatú fadobozt is kínál, több, mint 2 gramm arany áráért.
