A német 100 Eurós sorozat korábbi érméi a nagy darabszám ellenére már ritkák, németországi partnereinknél azért előbb-utóbb "levadászhatók". Kérje ajánlatunkat!
A közös európai pénz 1999. január 1-én került bevezetésre a bankközi forgalomban, az első Euro bankjegyeket és érméket 2002. január 1-vel adták ki. Németország az új valutát 100 Euro névértékű, fél unciás (15,55 grammos) színarany pénzérme kiadásával köszöntötte.
A 2002-es „Einführung der Euro” (Az Euro bevezetése) feliratú érme értékoldalaként az 1 és 2 Euro-s forgalmi érmék szövetségi sas motívumát vették át, a másik oldal az új érmék és bankjegyek motívumaiból tartalmaz egy kis összeállítást.
Az érme olyan sikert aratott, hogy a mintájára a következő évtől sorozatot indítottak, amelynek témája az UNESCO Világörökség által védett német városok, műemlékek bemutatása lett. Az érmék egyre csökkenő, 300-400 ezres darabszámban készülnek, érdekességük, hogy a mennyiség az öt nagy német állami verde között egyenlő arányban oszlik meg, így a gyűjtők A, D, F, G és J verdejelű érmék közül válogathatnak, amelyeket ráadásul igényes, címeres díszdobozban, certifikáttal vehetnek meg.
2003-ban egy 22 ezer lakosú kisvárossal, a szász-anhalti Quedlinburg városával indítottak, amelyet nagy kiterjedésű, szépen 
fennmaradt óvárosa, a Szent Szervicius apátsági templom és a kastély teszik méltóvá a világörökségi címre. Az érme ötletes motívuma I. Henrik király monogramját ábrázolja, arról a dokumentumból, amely 922-ben először tesz említést a városról. A monogram H-betűjére helyezte el a művész az apátsági templom képét. (A kiadott darabszám: 400.000 db)
A 2004-es kiadás a bajorországi Bamberg városának gyönyörű, védett óvárosát ábrázolja nagyon plasztikusan a dómmal és a Michaelsberggel, előtérben a folyóban egy mesterség szigetre épült középkori városházával. (A kiadott darabszám: 400.000 db)
A 2005 évi érménél némi zavar keletkezett a rendszerben, mert Németország a 2006-os futball-
világbajnokság megrendezésére készült, és ezt nem hagyhatták arany érme nélkül. A városok bemutatását megszakítva a VB-t köszöntötték a sorozat következő tagjával, amely stilizált stadiont, pályát és focilabdát ábrázol. (A kiadott darabszám: 350.000 db)
Az eredetileg 2005-re tervezett Weimar arany így végül 2006-os évszámmal jelent meg. Ez a város „a 18. és 19. század egyik szellemi központjaként” került a világörökségi helyszínek közé. Tervezője a város 11 világörökségi emlékművét helyezte el a rendelkezésére álló 3 cm-es átmérőjű korongon, köztük olyan emlékhelyeket, mint Goethe és Schiller lakóháza. (A kiadott darabszám: 350.000 db)
2007-ben a Hanza-szövetség egykori központja, Lübeck védett belvárosa került a soron következő érmére. A 
szigeten álló, hajdan erődített középkori városrész jellegzetes vöröstéglás gótikus épületeiről híres. A város folyója, a Trave, a belvárostól 17 km-re, Travemünde városrésznél torkollik a Balti-tengerbe, itt épült a Balti-tenger legjelentősebb német kikötője, amely Skandináviával, Oroszországgal és a Baltikummal köti össze a várost. (A kiadott darabszám: 330.000 db)
Az alsó-szászországi Harz-hegységben fekvő Goslar városa a belvárosával és bányájával került világörökségi védelem alá. A 2008-as arany érme motívumát ezekből állította össze a művész. A 600 méter magas Rammelsberg hegyen 1000 éven keresztül bányásztak különböző érceket (ezüstöt, ólmot, rezet, cinket, majd aranyat is), a ma múzeumként üzemelő bányában csak 1988-ban szüntették meg a kitermelést. A bánya jövedelme a kisvárost fontos tényezővé, a Hansa-szövetség tagjává tette. (A kiadott darabszám: 320.000 db)
A 2009-es érmét a Rajna-pfalz-i Trier városának szentelték, amely igényt tart az ország legrégebbi városa címre. Dokumentumok 
szerint Kr.e. 16-ban már biztosan állt, ráadásul nem csak mint helyőrséget, hanem mint városi joggal rendelkező római települést tartották nyilván. Itt működött az Alpoktól északra fekvő terület legrégebbi keresztény püspöksége, a trieri érsek a Német-római Birodalom hét választófejedelmének egyike volt. Világörökségi védelem alá elsősorban ókori emlékei, mint a római kori hídja, dómja, amfiteátruma, és fürdői tartoznak, ezekből állították össze az érme városkép-motívumát. (A kiadott darabszám: 320.000 db)
Würzburg bajorországi (azon belül frankföldi) város számos műemléke közül a Hercegérseki Rezidencia került a világörökségi helyszínek közé, és a 2010-es érme hátlapjára. A barokk építőművészet „legegységesebb és legkülönlegesebb” alkotásaként méltatják a 18. század első felében épült kastélyt, és a hozzá tartozó parkot. Létrehozásában németek mellett olasz és flamand mesterek is részt vettek. A kastély a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, 40 alatt restaurálták teljes pompájában. (A kiadott darabszám: 320.000 db)
Türingiában, a volt NDK területén áll Wartburg vára, amely a 2011-es arany érme témáját szolgáltatja. A vár 410 méter magasból 
néz le Eisenach városára. Itt készültek a nálunk is sokáig közkedvelt autók, amelyek a várat névadójukként tisztelhették. Érdekes az érme motívuma: az 1067-ben alapított vár látképe alatt a művész feliratként helyezte el a vár történelmének fontos dátumait, és a hozzá kötődő neves személyiségek neveit. (A kiadott darabszám: 300.000 db)
Nagy Károly frank király 800-ban tette birodalma központjává Aachen városát, és el is kezdte a 2012-es érmén látható katedrális helyén álló kápolna építtetését. Tűzvész és háborúk is pusztították, de az azóta eltelt 1200 év alatt elnyerte mai formáját az aacheni dóm, Észak-Európa legrégebbi katedrálisa. Itt őrzik a kereszténység négy fontos ereklyéjét: Jézus pólyáját és ágyékkötőjét, Szűz Mária ruháját, és Keresztelő Szent János lefejezésekor viselt ruháját. (A kiadott darabszám: 270.000 db)
A 2013-as érmét a Dessau-Wörlitz Kertbirodalomnak (Gartenreich) szentelték, amely Szász-Anhalt német 
tartományban található, és több kastélyt és parkot foglal magában. Kialakítása III. Lipót herceg nevéhez kötődik a 18. század végén, aki, a felvilágosodás híveként, és Európát bejárt uralkodóként a díszes barokk tájépítészet helyett természetközeli környezetet akart létrehozni. (A kiadott darabszám: 200.000 db)
2014-ben a a bencés rend által 764-ben által alapított Lorsch-i kolostort jelenítették meg. (A kiadott darabszám: 220.000 db)
2015-ben az érme témája a Rajna völgye, pontosabban annak 65 km-hosszú "felső-közép" szakasza (Oberes Mittelrheintal) Koblenz és Bingen között 2002 óta az UNESCO Világörökség helyszínei közé tartozik. Az itt épült várak a Német-római Birodalom gerincét alkották, itt játszódott le a százéves háború. A folyó ezen szakasza kedvelt kirándulóhajó-útvonal. (A kiadott darabszám: 200.000 db)
A 2016-os érme témájául a bajorországi Regensburg óvárosát választották, amely a Stadtamhof városrésszel együtt remek épségben maradt meg, és 2006 óta a világörökség része. (A kiadott darabszám: csak 150.000 db - a legalacsonyabb a sorozatban!)
2017-ben Luther Mártonra, és a reformáció 500. évfordulójára emlékezett a világ. Luther Eislebenben született, és ott is halt meg. Munkássága Wittenberghez kötötte, ezt a két Luther-emlékhelyet örökíti meg az érme. (A kiadott darabszám: 200.000 db)
Az érmék értékoldalának tartalma kötött, de minden érme tervezője saját ízlése szerint alakíthatta a szövetségi sas képét, a feliratok és a csillagok elhelyezését. Az érméken megjelenő verdejelek az öt nagy állami verdét jelzik: A=Berlin, D=München, F=Stuttgart, G=Karlsruhe, J=Hamburg.
